Sziasztok..nem lesz valami vidám történet amit leirok..de igaz...és rólunk szól..Illetve egy suli,egy megszokott közösség történetéről..
Minden kezdődött azzal a nappal mikor kiléptem az általános iskolából,és belecsöppentem Szeptember 1.jén egy új iskola közösségébe..Ez volt a Jókai Mór Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium. 9.B osztálya..
Nehéz volt megszokni az új tanárokat,új követelményeket és az új helyeket. Emlékszem mikor első nap bolyongtunk összevissza,mert nem tudtuk hol a terem..majd belejöttünk,és megszerettük az iskolát. Voltak ugyan viták,de azért összetartottunk mint osztály. Megszerettük a tanárokat,és főleg az osztályfőnökünket aki tényleg mindent megtesz értünk.
10. év elején még nem is sejtettük,hogy a Jókaiban ez az utolsó évünk. Mindig vidáman,néha szorongva és idegesen,de mégis örömmel léptünk be a kapuján,hisz a második otthonunk. Majd májusban bejelentették,hogy örökre bezárja kapuit,és másik iskolába kerülünk.
És most,szeptember 1.jén már a Surányi Endre Gimnázium Szakképzőiskola és Kollégium kapuin léptünk be. A kollégiumban kaptunk tantermeket,és ott folytatjuk tanulmányainkat. A tablónk is surányis lesz,és mindenhova surányi névvel megyünk. a Jókai megszűnt létezni,de mégis hiányzik.Legjobb iskola volt. Itt a surányiba tömeg van,mire leérsz a 3.ról a földszintre az 5perc,míg a Jókaiban max 1percet vagy 2percet vett igénybe. Minden más..újra megszokni a termeket,néhány új tanárt..de a legrosszabb hogy itt nem vagyunk önmagunk,ezek nem mi vagyunk. A Jókaiban mindig jókedvünk volt,de itt mindenki szomorú. A surányisok azzal jönnek minek jöttünk ide? Hát nem mi akartunk oda menni,mi a Jókait szeretnénk visszakapni,nem tehetünk róla hogy bezárt.
Remélem,újra megnyitja kapuit a Jókai és 12.ben ott érettségizhetek a régi falak között.
Hiszen a Jókai Örök És Bezárhatatlan!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése